Piketty: Az alacsony bérarány és a külföldi tulajdonosok jövedelmei között valóban összefüggés állhat fenn

A világhírű francia közgazdász, Thomas Piketty kiszámolta: Magyarország az egyik leginkább külföldi tulajdonú gazdaság, ez az oka annak, hogy hatalmas a profit kiáramlása, amit az uniós támogatások beáramlása sem kompenzál. A jövedelmi különbségek szakembere szerint az alacsonyan tartott bérek akadályozzák az innovációt, a vállalkozások fejlődését és a szegénység felszámolását, amit a piaci folyamatok nem képesek megoldani.

2010 és 2016 között Magyarországra a GDP arányában 4 százaléknyi uniós forrás érkezett, míg a kiáramló profitok és tőkejövedelmek aránya 7,2 százalék –  írja  Thomas Piketty neves közgazdász múlt héten megjelent cikkében. A szakember megállapítása összhangban áll Günther Oettinger méltatlanul kevés figyelmet kapott „őszödi beszédével”, mely a Global Handelsblattban jelent meg. A német uniós biztos  kifejtette : Magyarországot és Lengyelországot azért nem szabad az uniós pénzcsapok elzárásával büntetni, mert azon pénzek

nagy része Németországba jön vissza.

befolyó uniós források és kimenő profitok, tőkejövedelmek szembeötlő különbsége a privatizáció időszakára vezethető vissza. Piketty felveti: a nyugati cégek befektetései a termelékenység növekedésével jártak, másfelől azonban – húzza alá – kelet-európai politikusok gyakran hivatkoznak arra, hogy

a befektetők kihasználják a piaci erejüket arra, hogy a bérek alacsonyak maradjanak, és így extraprofitot érjenek el.

A Makronóm már több alkalommal is rámutatott: a tőkejövedelmek egyre nagyobb része megy külföldi cégekhez, a magyar munkaerő részesedése a megtermelt jövedelemből a visegrádi országokban 10 százalékponttal alacsonyabb, mint egy nyugati munkavállalóé. A gazdasági lap  rákérdezett  Pikettynél a megállapításokra, aki azt nyilatkozta,

az alacsony bérarány és a külföldi tulajdonosok jövedelmei között valóban összefüggés állhat fenn.

Az alacsony kelet-európai bérek veszélyes következményekkel is járhatnak – véli a szakember. Mint fogalmazott, a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenség „akadályozza az innovációt, a vállalkozásokat, és egy olyan rossz egyensúlyt tart fenn, amelyben a magasabb adók, az alacsony bérek, a magas adóelkerülés és a rossz minőségű közszolgáltatások megnehezítik a kormányzatnak a szegénység felszámolását”.

Piketty azt is hozzáteszi, a profit a támogatásoknál (utóbbi adminisztratív nehézségei, valamint az úgynevezett holland kór miatt) sokkal jobb forrása lehet a beruházásoknak.

A neves közgazdász emlékeztetett, a vezető gazdasági erők az egyenlőtlenséget természetesnek veszik, és azt gondolják, hogy majd a szabad piaci verseny (vö. Adam Smith-féle láthatatlan kéz) hozzájárul a gazdaság méltányos elosztásához. Piketty ezzel szemben úgy véli, az EU olyan nagy politikai és gazdasági közösség, melyben a tulajdonviszonyok rendkívül összetettek, ezért azt nem lehet egyedül a piaci folyamatokkal szabályozni.

Vagyis – tesszük hozzá – Piketty maga is állami, netán uniós szintű szabályozókra gondolhat. Melyet nem fejt ki, de az alacsony bérekből eredő veszélyek felsorolása, illetve a politikai vezetés aktív beavatkozása felveti, a béruniónak akár Piketty eszmefuttatása szerint is lehet létjogosultsága.

Forrás: alfahir.hu