„Nem kell Brüsszel minden apró lépésében a megtestesült ördögöt keresni”

Árgyelán Jánost, a Jobbik országgyűlési képviselőjelöltjét, az Európai Unió Régiók Bizottságának (RB) tagját kérdeztük az Európai Unióban egyre inkább érzékelhető változásokról. Aláírták a szociális pillért, a béruniós kezdeményezéssel kapcsolatos aláírásgyűjtésre rábólintott az Európai Bizottság. Rádöbbent Brüsszel, hogy a tagállamok között tapasztalható bérkülönbség szétszakítja az Uniót?

Talán a Régiók Bizottsága kevésbé ismert, mégis az EU egyik fontos intézménye.

Az Európai Parlamentben, illetőleg az Európai Bizottságban a következő időszakban prioritással bíró témák előzetes véleményezésre a gyakorló önkormányzati képviselőkből és polgármesterekből álló tanácsadó testület elé kerülnek. Az RB véleményezésének megfelelően alakul ki az EP és az EB álláspontja az adott kérdéssel kapcsolatban. A testület ajánlásait ugyanis figyelembe kell venni minden olyan témában, amelyek önkormányzatokat érintenek. Ebben a migrációtól kezdve a halászat szabályozásáig nagyon sok minden beletartozhat, és bele is tartozik.

A november egyik legjelentősebb eredménye az Európai Jogok Szociális Pillérének aláírása volt, amely 20 pontban rögzíti, hogy milyen közös szociális elvek mentén épüljön fel az EU, és hogy milyen szolgáltatásokat és feltételeket kell megteremtenie a tagállamoknak. A cél, hogy az uniós munkavállalókat hasonló munkafeltételekkel, esélyekkel, munkabérekkel foglalkoztassák, és hogy ne legyen különbség az egészségügyi ellátásban sem. Az RB szociálpolitikával és foglalkoztatással foglalkozó szakbizottsága 2017 júniusában tárgyalta a szociális pillért.

Már az úgynevezett szabad vita során hangsúlyoztam, a bérek kérdésével mindenképpen foglalkozni kell, és ismertettem a béruniós kezdeményezésünket is.

Ugyanis óriási bérkülönbségek tapasztalhatók az egyes tagország között, ami elvándorláshoz és bérfeszültséghez vezet.

Dudás Róbert (balra) és Árgyelán János - jobbikosok a Régiók Bizottságában

Erre mi volt a reakció?

Nagyon pozitív. Az előadó, az olasz Mauro D'Attis kérte, hogy egyeztessünk a bérunió részleteiről. Az első vita után a bérfelzárkóztatás vált az egyik prioritássá, olyannyira, hogy nemcsak a bizottság végleges állásfoglalásába került bele ez a felvetés, de a Göteborgban ünnepélyesen aláírt szövegben is kiemelt helyen szerepel az a megállapítás, hogy az EU-t szétfeszítő bérkülönbség mindenképpen egy megoldandó probléma. Az uniós bérstruktúrát ilyen radikális módon megbolygatni csak úgy sikerülhetett, hogy jelen vagyunk az EU-törvényhozásában. Az európai színtéren tudjuk szakmai érvekkel alátámasztva bemutatni azokat a problémákat, amelyek a régiónkat foglalkoztatják.

A szociális pillér alapgondolata 2015-re datálható, de jellemző módon, a Fidesz-kormány nem képviseltette magát az Európai Bizottság által szervezett egyeztetéseken, sőt Orbán Viktor még idén márciusban is kritikusan fogalmazott a kezdeményezéssel szemben. Miközben úgy tűnik, hogy az EU felismerte a problémát, akkor mire fel ez a dühödt reakció a kormányunk részéről?

Egyrészt a Fidesz csak azokkal a témákkal foglalkozik, amiktől rövidtávon a legtöbb szavazatot reméli. Ilyen a migránskérdés is. Sokakat megszólított azzal a fenyegetéssel, hogy bevándorlók milliói fogják ellepni Magyarországot. Másrészt Orbán Viktor ellenségképeket kreál, ilyen Soros György és Brüsszel is. Beáldozza ezzel azt is, ami egyébként támogatható az EU-ban.

Gondolom, mivel kialakított egy képet a Brüsszellel szembeni szabadságharcról, már nehezen tudná azt kommunikálni, hogy részei vagyunk egy európai folyamatnak.

Természetesen sok mindennel nem értek egyet én sem, de ha ezek ellen van lehetőség felszólalni, vagy módosítókat benyújtani, akkor azokat ki kell használni. Viszont igaz az is, hogy sok olyan változás zajlik az Unióban, amire értelmes ember nem mondhatja azt, hogy hülyeség. Meg kell találni a kompromisszumokat, amelyek pozitívak a számunkra. Az EU egy bonyolult és összetett intézmény, nem minden fekete vagy fehér. Nem kell Brüsszel minden apró lépésében a megtestesült ördögöt keresni.

Tehát szükség van szövetségesekre.

Én ennek vagyok a híve. A Régiók Bizottságában, mint ahogy a többi EU-s szinten, csak az működik, ha értelmes párbeszédet próbálunk kezdeményezni azokkal is, akikkel nem értünk egyet. Nem a látványos kirohanás vezet egyezségre, közös nevezőre, hanem hogy megtaláljuk-e azokat a csatornákat, amelyeken keresztül el tudjuk juttatni a legmagasabb szintre a véleményünket, ehhez viszont kölcsönösen szükség van a szövetségesek támogató szavazatira.

Ebben csúszott el a Fidesz. és úgy látom, hogy még a saját pártcsaládjában, a Néppártban is perifériára került.

Mert az EU-ban hosszútávon ez a fajta melldöngető magatartás nem hatékony. Ideig-óráig ezzel persze lehet haza üzenni, de Magyarország fejlődésének és pozícióijának erősítése szempontjából ez nem jelent segítséget.

Visszatérve: a pillért aláírták, most szükség van az akciótervekre.

A legmagasabb szinten egy elvi megfontolást szoktak elfogadni, a gyakorlati lépésekről itt még nem beszélünk. De az EU döntéshozói azt legalább már leszögezték, az esélyegyenlőségre szükség van, és ennek a feltételrendszerét egységesen kell megteremteni. Ezután a különböző albizottságokban meg kell fogalmazni a konkrét lépéseket, így válik majd kézzelfoghatóvá a szociális pillér. Az RB tagjaiként nekünk követnünk kell, hogy regionális, illetve önkormányzati szinten hogyan csapódnak le ezek az alapelvek. Az EU működése, és a munkánk úgy teljes, hogy nemcsak hogy meghozzuk a döntést, de utánkövetjük azt, egyeztetve a civilekkel, a szakszervezetekkel.

Vona Gábor korábban a bérunió kapcsán elmondta, a sikeres bérfelzárkóztatásban nemcsak uniós, de tagállami felelősséget is a meg kell állapítani.

Mindenképpen. Ha mi, jobbikosok nem visszük a bérkérdést az Európai Unió elé, akkor nem biztos, hogy ez magasabb szinten megjelenik.

Nagy hibát követett el a Fidesz, hogy egyáltalán nem is foglalkozott ezzel, sőt amikor a béruniót felvetettük, akkor csak legyintettek rá, vagy arról beszéltek, hogy 'a magyar emberek elégedettek a bérükkel, nincs szükség változásra'.

Nekünk is lobbizni kell a saját érdekünkben. A Régiók Bizottságán keresztül a legközvetlenebb módon tud eljutni az emberek véleménye az EU legfontosabb törvényhozói elé. Ha már adott ez a lehetőség, akkor ki kell ezt aknázni.

Az EU-ban fordulópontról beszéltek a pillér elfogadásának pillanatában. Az Európai Szakszervezet üdvözölte a lépést, a Magyar Szakszervezetek Szövetsége pedig arra hívta fel a kormányt, hogy kezdje meg az egyeztetést a mielőbbi megvalósulás érdekében.

Ne legyünk naivak. Ha csak a kelet-közép-európai országok erején múlik, nem valósult volna meg a szociális pillér. Azonban a nyugati tagállamoknak az az érdeke, hogy elejét vegyék a szociális feszültségnek, így több erőforrás juthat a gazdaság fejlesztésére, a belső migráció pedig csökkenthető. Hogy egy ország lakosságának közel 10 százaléka feketén, vagy hivatalosan, de nem a hazájában találja meg a boldogulását, az már nem természetes. Több területen indultunk el a bérfelzárkóztatás, az esélyegyenlőség irányába, és ha már ez így alakult, akkor ezt a folyamatot fel kell karolni, és napirenden tartani. Tulajdonképpen ez az Európai Unió értelme.

Forrás: alfahir.hu