A Bérunió egyik megvalósuló célja

Az EU önálló ügynökséget akar létrehozni a külföldön dolgozó munkavállalók érdekeinek képviseletére. Marianne Thyssen, belga EU – biztos, akinek illetékességi köre a magyar Andor Lászlótól átvett, szociális és munkaügyi reszort, azt javasolja, hogy az EU hozzon létre egy önálló ügynökséget azoknak a munkavállalóknak az érdekvédelmére, akik nem a saját állampolgárságuk szerinti EU – tagországban dolgoznak. Az EU-s munkaügyi hivatal segítené a munkaüggyel foglalkozó közalkalmazottakat is, hogy jobban el tudják látni a feladatukat.

A különböző uniós tagországok ugyanis sok visszaélést tapasztalnak az úgynevezett „kiküldetési irányelv” kapcsán. Ez a szabályrendszer a bürokrácia csökkentését szolgálja mivel, bizonyos feltételek mellett, a saját társadalombiztosítási rendszerében maradhat a munkavállaló, akkor is ha a ténylegesen egy másik tagállamban dolgozik. Az ilyen kiküldetés maximálisan két évig tarthat.

Főként az építőipart jellemzi, hogy például egy osztrák munkaadó alvállalkozójaként magyar, szlovák, lengyel vagy éppen román cég dolgozik ausztriai építkezésen, de nem osztrák, hanem hazai bejelentés alapján. A foglalkoztató cég, így nem osztrák, hanem magyar, szlovák stb. tb-t, illetve bért fizet.

Ez több szempontból is problémákhoz vezet: egyrészt, az osztrák építőipari munkások nem kapnak munkát, mivel nem tudnak versenyképes árakat adni, hiszen nem a magyar bérterheket fizetik, hanem a magasabb osztrákot (bérdömping), másrészt viszont, a magyar munkavállalók, a ténylegesen magasabb árszínvonalon lévő Ausztriában kell, hogy magyar bérekből éljenek.

Ennek politikai vetülete is van, hiszen még az antirasszizmusukat és feminizmusukat büszkén valló szocialisták is gyakran ellenérzéssel viseltetnek a „keleti” munkavállalókkal szemben. Érdemes felidézni, hogy a 2004-ben csatlakozott EU-tagországok állampolgárai részére, legtovább Ausztria tartotta fenn a munkajogi korlátozásokat, annak a Werner Faymannak a vezetésével, aki a migránsáradat kapcsán kritizálta a visegrádiak álláspontját. Sőt, a jelenlegi állapot szerint legkésőbb csatlakozott Horvátországgal szemben, még a mai napig is kontingentálva vannak a munkavállalási engedélyek.

Érdemes felidézni azt is, hogy a német kormány által a logisztikai szektor részére, a Németország területén történő munkavégzésre előírt német minimálbér (német fel- vagy lerakodóállomás esetén) szintén a keleti konkurencia elől igyekszik védeni a saját piacát. A román vagy bolgár bejelentésű fuvarozó cégek ugyanis, a nem tudnák kitermelni a német béreket.

A jogi köntösbe bújtatott, uniós jogba ütköző, protekcionista machinációk kivédését szolgáló intézmény, a béruniós követelés fontos beteljesülése lenne, hiszen az Európai Bizottság szerveként uniós szinten garantálná a munkavállalói jogbiztonságot.

Arról, hogy hol jönne létre az intézmény, még nincs döntés, az osztrák parlament képviselői azonban szeretnének azért lobbizni, hogy Bécsbe kerüljön, a város ugyanis jelentős tapasztalatokkal bír a nem osztrák állampolgárságú, uniós polgárok munkavállalása terén.