A bérek és fizetések kiegyenlítődése határozza meg Európa jövőjét

Az Európai Unió fennmaradása függ attól, hogy hosszú távon kiegyenlítődjenek a jelenlegi bérkülönbségek a tagállamok között. – hangzott el a Brüsszelben rendezett „Egyenlő munkáért egyenlő bért” elnevezésű nemzetközi konferencián. A konferenciát Balczó Zoltán úr, az Európai Parlament képviselője, a rendezvény fővédnöke nyitotta meg, aki elmondta: bár az árunió megvalósult, a bérek közötti különbségek a kelet-európai országokban elvándorlást, munkaerőhiányt és társadalombiztosítási kockázatot okoznak, miközben családok szakadnak szét. A nyugati országokban pedig feszültséget generál a bevándorlás.


Az eseményen neves közgazdasági szakemberek, az üzleti világ képviselői és munkaügyi szervezetek képviselői vitatták meg a jelenleg a tagállamok között fennálló hatalmas bérkülönbségek okait és következményeit. Felszólalt többek között Róna Péter, a University of Oxford professzora, Monika Ladmanova, az Európai Bizottság vezető munkaügyi és esélyegyenlőségi főtanácsadója, Frédéric Petit, a Francia Nemzetgyűlés tagja Paolo Marcos, a Független Szakszervezetek Szövetségének képviselője, Liene Dobele, az Ernst&Young igazgatója, Meszerics Tamás, az Európai Parlament képviselője és Przemyslaw Worek, a Szolidaritás80 lengyel szakszervezet képviselője.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a bérszínvonal hatalmas különbsége, ami miatt az értékes munkaerő nyugatra menekül és lehetetlen helyzetbe hozza a keleti régiót, komoly gátat jelent az Európai Unió fejlődésében és végső soron a fennmaradását veszélyezteti. Ezen csak az segíthet, ha a bérkiegyenlítődés az európai közösség egyik alapvető célkitűzésévé válik, amely belátható időn belül megvalósul.

„Nem kevesebbről, mint az EU legalapvetőbb ígéretének betartásáról, nevezetesen az európai népek sorsközösségének megalkotásáról van szó. Ha a bérkülönbségek a jelenlegi szinten állandósulnak, az Európai Unió egyszerűen elveszíti létjogosultságát. Ennek igazi mércéje nem a GDP növekedésében, hanem a reálbérek alakulásában rejlik. A nemzetek és társadalmi rétegek közötti béke acsarkodássá, majd nyílt konfliktussá válhat, aminek a jeleit már most is lehet észlelni.” – mondta el Róna Péter professzor. 

A "Bérunió" európai polgári kezdeményezést 2017. márciusában indították magánszemélyek azzal a céllal, hogy az Európai Bizottság tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az újonnan csatlakozott tagállamok bérfelzárkóztatásának ügye bekerüljön az Európai Unió alapokmányaiba. A magyar kezdeményezéshez több európai ország csatlakozott - Bulgária, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Románia és Szlovákia - és létrehozták a nyolctagú polgári bizottságot, amely kérdést nyújtott be az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság a Bérunió kezdeményezését 2017. májusában jóváhagyta, a következő lépés, hogy a polgári kezdeményezést legalább hét uniós tagországban, legkevesebb egymillió uniós polgárnak kell aláírásával támogatnia. Az aláírásgyűjtés sikeres lezárultát követően a Bizottság napirendre tűzi a kérdést, továbbá a szervezők lehetőséget kapnak arra, hogy az Európai Parlamentben nyilvános meghallgatáson ismertessék kezdeményezésüket. 

Arra, hogy az Európai Unió partner lehet a bérunió létrehozásában, utalhat Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének szeptemberi évértékelő beszéde. Az elnök kifejtette, hogy Európának egyszerre kell lélegeznie keleti és nyugati tüdejével, különben a kontinens megfullad és nem engedhető meg, hogy "másodosztályú állampolgárai" legyenek. Juncker sürgette egy munkaerőpiacot felügyelő szervezet létrehozását, amely biztosítja a munkaerő-piaci szabályok betartását a közös piacon. 

A szociális jogok európai pillérét létrehozó, november 17-én Göteborgban kiadott EU-proklamáció húsz kulcsfontosságú elvet határoz meg ahhoz, hogy méltányosan és jól működjenek az EU-tagországok munkaerőpiacai és jóléti rendszerei, többek között az egyenlő hozzáférést a munkához, a tisztességes munkakörülményekhez és bérekhez, valamint a szociális védelemhez, munkanélküli-segélyhez és képzéshez. Ez és a november 20-án kiadott „Az egyenlők Európája” állásfoglalás is említi az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. Azonban egyik sem beszél földrajzi bérkülönbségekről, ezt a kérdés direktben csak a Bérunió kezdeményezés kezeli kiemelten.

„Azzal, hogy nyolc középkelet-európai ország összefogásával útjára indítottuk a régiónk bérszínvonalának felzárkóztatását célul kitűző európai polgári kezdeményezést, egy több évtizedes mulasztást pótolunk. Felismerve azt, hogy a bérkülönbségek országaink mindegyikében tömeges elvándorlást eredményeztek, elhatároztuk, hogy felrázzuk Európát, és élve az uniós jog által biztosított jogainkkal, kiállunk igazságunkért. Nem alamizsnát kérünk, csak egyenlő bánásmódot az uniós közös piacon, egyenlő munkáért egyenlő béreket. Bízunk benne, hogy sikerül megszerezni egymillió aláírást és az Európai Bizottság valóban partner lesz a probléma megoldásában.”  – mondta Gyöngyösi Márton, a Bérunió Európai Polgári Kezdeményezés képviselője.

"Egyenlő munkáért egyrnlő bért" konferencia hanganyag